Egy asztaliteniszező egy fontos meccsre készül.Optimálisan felkészült a játéktechnikát illetően.Mentális szempontból a meccs alatt gyors reakciókészséget,valamint rugalmas és találatbiztos talpraesettséget szeretne, főleg olyan kritikus pillanatokban, mint amikor hálóba megy a labda. Van még egy speciális témája is: Amikor elindul a pontszámítás, akkor izgatott lesz és hajlamos figyelmetlenségből hibát elkövetni-ezeket a reakciókat is fel szeretné dolgozni.

Először a coach az asztaliteniszezővel átveszi az összes lehetséges jelenetet,mint például egyéni és páros küzdelmek, KO-rendszer, lehetséges, félelmet okozó ellenfelek, és lehetséges nézői reakciók.Ide tartoznak olyan régi meccsek emlékei is,amelyek nem voltak annyira optimálisak. Amikor a sportoló egy elképzelt jelenetnél szubjektívan bizonytalannak érzi magát, akkor a coach az izomteszttel , az úgynevezett miosztatikai teszttel teszteli is a lehetséges stressz-reakciót. Amennyiben a jelenetre gondol a kliens és ez stresszeli,akkor az izomteszttel egyértelmű gyengeség-reakciót kapunk.

A Body-Scan módszerrel azt kutatja magában az asztaliteniszező, hogy az elképzelt jelenetnél hol érzi a testében az emóció érzelmi fókuszát: csontokig hatoló rémület, remegő térdek,tarkón csapás érzése,szorítás a gyomorban,gyengeség-érzet a karokban. Ezután indul az intervenció. Egy integetés-szekvencia kb.24 ide-oda integetést jelent, ezt nevezzük szettnek. A sportoló a jelenetre fókuszál és a szubjektívan kellemetlen testvisszhangra.

Már 6-8 integetéssorozat után a kliens úgy érzi, hogy megszabadult a kellemetlen érzelmi reakcióktól,még akkor is, amikor konkrétan az előbb még stresszelő jelenetre gondol: A karjának az izomzatát erősnek és vitálisnak érzi,lábai szilárdan állnak,a rémület eltűnik a testből,és lazán kapcsolódnak be egymás után a mozdulatok,a gyomor kellemesen meleg és ellazult,az izomteszt erőreakciót mutat.

A következő coaching szakaszban a coach azt teszteli, hogy miként reagál a kliens egy hangos pontszámításra. Amikor a kliens hallja a számokat: 1,2, akkor az izomteszt gyengeséget mutat. Egy gyors izomteszttel a coach és a kliens megtalálják pár perc múlva a „szám-fóbia“ eredetét: Az asztaliteniszező tinédzserként nagyon rossz volt matematikából és rossz szájízzel emlékezik a dolgozatokra. „Megkaptam a feladatokat, megnéztem a számokat és a képleteket, és rögtön azt gondoltam: Segítség,én ezt nem tudom megoldani!“ Miután elintegettük az emlékét ennek a a „matekstressz“-nek, hangos számolás esetén is a tesztelésnél erőreakciót mutat.

Végül a sportoló egy különösen sikeres meccsre gondol és a Body Scan technikával annak a legerőteljesebb, legkellemesebb testi érzetére fókuszál. A következő integetés-sorozatok ezt az erőforrás-élményt még intenzívebbé teszik. Ezután ezt a jó érzést átvisszük a jövőbeni helyzetbe: beszövés-nek nevezzük ezt a coaching intervenciót. Közben az asztaliteniszező a kezében tartja az ütőt és valósághűen „megalapozza“ a sikeres kézmozdulatot.Közben megint „integetünk“. Ezt az eljárást „in vivo“ coaching-nak nevezzük. Az egész coaching folyamattal a sportolónál azt érjük el, hogy az erőforrás-teli reakciók és emóciók neuronális beágyazottsága majd az igazi meccsnél segíteni fogja őt. A coaching után a sportoló biztosan játszott a meccsen és semmiféle mentális blokádja nem volt, amikor a pontokat számolták.